Elesett az NKA – Fekete György, a művészet csődöre

  • Hamvay Péter
  • 2015. november 5.

Belpol

Az MMA közgyűlésén Gulyás Mártonék tiltakoztak az akadémia túlsúlya ellen. Fekete György elnök szerint ők a magyar művészet génbankja.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentősebb szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében, az erről szóló, az MMA-val  egyeztetett  elvek mentén megszületett előterjesztést már tárgyalta a kormány – válaszolta kérdésünkre Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (róla szóló portrénk itt olvasható.) A főtitkár megerősítette, hogy az előterjesztés tartalma nagyjából megegyezik a Népszabadságban megszellőztetett verzióval. E  szerint a kurátorok egyharmadát az MMA, egyharmadát az emberi erőforrások minisztere, egyharmadát a szakmai szerveztek jelölnék a jövőre esedékes tisztújításon. Jelenleg a döntéshozók felét adta a szakma, a másik felét a miniszter jelölte. Így tehát jövőre abszolút többségbe kerülnek a kormányhoz közelállók a tíz milliárd forint körüli büdzsével rendelkező, legnagyobb állami mecénás szervezetben. (Hatalmas változásra persze nem kell számítani, hiszen a nagyobb pénzekről eddig is a kormánynak tetsző határozatok születtek.) Halász János, a Fidesz frakciójának szóvivője, az MMA felügyelő bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy „már kulturális államtitkárként azon dolgoztam, hogy a kultúrafinanszírozásban minél kisebb legyen az állam szerepe, és ennek a folyamatnak logikus folytatása lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon az MMA a Nemzeti Kulturális Alap működésében”.

false

 

Fotó: Hamvay Péter

Nem mindenki ért egyet ezzel; Gulyás Márton aktivista például az MMA túlsúlyáról igyekezett vitát kezdeményezni az MMA csütörtöki közgyűlésén. Fekete György elnök szavai után a pulpitusra lépett, ekkor azonban megszakították a sajtó számára a közgyűlés közvetítését. Bár a biztonsági őrök igyekeztek megakadályozni, néhányan bejutottunk az ülésterembe. Az akadémikusok mindent megtettek, hogy belefojtsák a szót Gulyásba: lekapcsolták a mikrofont, majd tapssal, bekiabálással próbálták elnyomni a szavait, az idős Marton Éva pedig dalra fakadt – ez végül hatásos fegyvernek bizonyult. Pedig már nem is volt rá szükség, hiszen megjelentek a biztonsági őrök és letaszigálták Gulyás Mártont a pulpitusról – eközben az aktivista elesett –, majd a kapuig kísérték és kidobták. A tiltakozók másik tagja, Nemes Csaba képzőművész a Vigadó folyosóján még magasba emelte a Fekete György ikonikus frizurája keretezte NKA-logót ábrázoló transzparensüket. A biztonsági őrök résen voltak, és meglehetősen durván kirángatták a kezéből, miközben egyikük feddőn azt mondogatta, „miért támadja meg az akadémikust?”.  Kucsera Tamás Gergely szerint a biztonsági őrök helyesen jártak el, hiszen Gulyás nem kapott szót és rossz helyen állt. Ezt nem minden akadémikus gondolta így; még hallottuk, ahogyan Finta József építész szemrehányást tesz Kucserának az eljárásért.

Gulyás performansza méltatlanul elvonta a figyelmet Fekete György beszédéről, miszerint az MMA a magyar művészet génbankja. Jó ezt hallani a nagyobb részt 70 pluszos tagságról.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.